Harmat hintette körül karéjba a hegyoldalt,
karácsonyi képeslappá némult a téli táj,
köpeny alá gombolt köd figyelmeztet
a surranó sítalpon sikló serény időre.
Velem sajognak a hetyke sapkás hegyek,
lejön majd a készülődő sok hó, a lapuló lejtő
hidegen-ridegen csillog, mint a tapadófólia,
szánrúdnak dőlve gejzírként gőzöl a lovak tompora.
Szaporodik a szivárványló csoda, fogy a fagy.