
tünékeny évszak
Száldobágyi Csaba
vala
hogy
megrövidülnek a lábak
a kar nyújtózik körbe a háton
valahogy mégis
a gyantába tapadt csigaváz
hagy
nyomot
tünékeny
látvány
különösen aznap
szótáraztunk
mígnem hajnal
végül belép a közös
be de már rövidül a nap
ahogy felenged szorongásod
egy ismerős italautomata
ölel
és
ében
Száldobágyi Csaba verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?