Lengyel János (J)Enciklopédiája a szerző tizennegyedik könyve. Már a címében is viccpartnerként kacsint vissza az olvasóra, hiszen a címlapon bemutatkozik: Jenci. A megmaradt Klopédia Lázár Ervint idézi, Zsebenci Klopédia a Berzsián és Didekiből. Nem rossz társaság. A belső címoldalon az egyre jövőtlenebbnek tűnő világ humor utáni sóvárgása jelenik meg a Lengyel-Magyar a Kézisóvár definícióban. Azt tartja a mondás, hogy a remény hal meg utoljára, de szerintem a humor a reményt is túléli, tehát így igazabb a mondás: A humor hal meg utoljára. Számtalan példát lehetne felsorolni erre az állításra az irodalomból, de talán legtragikomikusabb, öniróniával áthatott példa Villon Négysoros verse, melyet a halálítélete szélére írt:
Francia vagyok Párizs városából,
mely lábam alatt a piszkos mélybe vész,
s most méterhosszan lógok egy nyárfaágról,
s nyakamon érzem, hogy seggem mily nehéz.
(Faludy György átköltése)
A Humorfológia kifejezéstől az olvasó reszkető bizsergést érez az ujjaiban, hogy azonnal kinyissa a könyvet, amit Karinthy örökérvényű bölcsessége leng körül: „Humorban nem ismerek tréfát.”
Nevetni társaságban az igazi, de a könyv elején már kiderült: személlyel van dolgunk, Jenci hív a közös kuncogásra, nevetésre, vihogásra, nyüszítésre, hahotázásra, összefintorgásra, melyik poén mit vált ki az emberből. Ilyenkor felszabadulnak a boldogsághormonok, például az endorfin, ami testi-lelki egészségünkre jótékony hatással van és elnyomja a stresszhormonokat. Humor nélkül lehet élni, de nem érdemes, szokták mondani. Tehát a könyv tömény humora gyógyító erővel hat az olvasóra, és mivel nem tudja megállni, hogy ne olvassa fel hangosan a környezetének, így a családjára, barátaira, de még a humorral megszelídíthető ellenségeire is.
Nézzük meg közelebbről Lengyel János, beregszászi születésű történész, író, költő, újságíró nevetéssel gyógyító kötetét. A szerző többféleképpen teszi alkalmassá a kiválasztott és ábécébe gyűjtött szavakat a humorfológiai átértelmezésre.
A főneveket, tulajdonneveket szétválasztva eljátszik a megváltozott jelentésekkel:
Albánia: Bánk helyettesének személyi birtoka.
Máshol a szó toldalékolásával asszociál az ismert filmsorozat detektívjére:
Aleanderrick: virágnyomozó.
A szavakon belül találja meg a másik jelentést:
Bálvány: hírnévtámaszték.
Karám: Bekerített ókori nyelv.
Mássalhangzók kiejtésével és összeolvasztásával is játszik:
Lányom: fiatal nő lábának lenyomata.
Az álösszetett szavaknak elő- és utótagjainak külön-külön ad értelmet:
Rébusz: Napisten személyi szállítója.
Ha arra ösztönzi egy kifejezés, hogy hosszabban fejtse ki a humoros jelentésértelmezést, egy mini humoreszkkel oldja meg.
Dallammosoda: Olyan zenei élmény, ahol főleg a tisztázatlan, szennyzajjal és egyéb, nemkívánatos dolgokkal terhelt dalokat tisztítják a szakemberek. És hosszasan fejtegeti tovább.
Máskor asszociatív módon ad eltérő jelentést egy szónak. Antigoné: a műtrágyalobbi vezetője. (goné ~ gané)
Akad a változatos gyűjteményben településnevek átértelmezése is: Dombrád: temetésed utáni eljárás. Kőszeg: paleolitikumi építkezési kellék.
A szótorzítással él és körülírással utal a kifejezésre, amit ebben az esetben aktualizál egy mai folyóirat címével:
Kubai hajléktalanok lapjának címe: Fidel nélkül.
Aki akárcsak egy rőffel is szeretné meghosszabbítani az életét, olvassa Jencit, és adja tovább, mert a derűt, vidámságot meg kell osztani, akkor működik igazán az éltető ereje.
A könyv előszavát a kiváló beregszászi költő, Marcsák Gergely írta, az utószóban dr. Mitracsek Ödön remek idézeteket válogatott össze a humor és nevetés témakörében.
Akinek nincs humorérzéke, soha nem bocsát meg annak, akinek van. (Richard Osman)
Lengyel János: (J)Enciklopédia. AbArt kiadó, 2025
B. Tóth Klára
Vélemény, hozzászólás?