2024.07.25.

SzövetIrodalom

A Szövet irodalmi, művészeti és közéleti magazin  legfontosabb célja, hogy teret és lehetőséget adjon íróknak, költőknek, alkotóknak: kezdőknek és ismerteknek, kívülállóknak és fő ízlésformálóknak, fiataloknak és időseknek

Kezdőlap » Csontos Márta: Amikor meghal a konvencionális logika (Debreczeny György akarom mondani című kötetéről)

Csontos Márta: Amikor meghal a konvencionális logika (Debreczeny György akarom mondani című kötetéről)

5 min read

rögzíteni a mulandót

                                                                                        a csillagok alatt ez a dolgom

                                                                                        várom az idő múltát s a perc eljöttét

                                                                                        nézem az eget

                                                                                        a vers minden és farkasszemet néz

                                                                                         (Debreczeny György, föld alá nézek)

Debreczeny György új kötete a Vár Ucca Műhely gondozásában az idei könyvhéten kerülhetett az olvasók kezébe.Első olvasatra is világossá válik, hogy a korábbi köteteiben alkalmazott versbeszédet folytatja.

A szerző egyedi szerkesztésű, szürrealista-abszurd verseivel számos print folyóiratban és online felületen is gyakran találkozhatunk, e versek olvasását mégis elsősorban azoknak ajánlom, akik az átlagosnál nagyobb befogadói érzékenységgel és absztraháló képességgel rendelkeznek. Főként azoknak, akik képesek arra, hogy a közvetlenül megtapasztalható világot valóság-látszatnak tekintsék, így kíváncsiak arra, hogy mi van a fonákon, ott, ahol a látszat valósága megmutatja igazi arcát.

Azon a szinten ugyanis a megnyírt szárnyú madár/ a mozgalmas népünnepélyen/ a sárban végzi a röpgyakorlatait…a kétségek között tébláboló ember pedig azon tűnődik, hogyan lehetne a madárba visszahelyezni a repülést, ugyanis a kinti viszonyok nem igazán kedvezőek ebben a megzavart, felkavart élettérben, Debreczeny György olvasatában ma valahogy még szögesebb / a szögesdrótde ha sikerül az embert megtéveszteni és elhitetni vele képtelenségeket, akkor a szögesdrótból/ és határkerítésből saláta készül / melyhez ízlés szerint/ adhatunk hozzá / mindent az égvilágon.

    Ez a fajta költői beszédmód számomra már nem hat az újdonság erejével, van már prekoncepcióm a szövegértelmezéshez, egy korábbi Debreczeny György kötet méltatása során már szembesültem azzal a költői attitűddel, ahol már nem érvényesül a konvencionális logika, így a meghökkentő hatás nem marad el. Mégis határozottan ki kell mondanunk, hogy az értelmetlen helyzetábrázolások mégis értelmes jelentést hordoznak.

A lesz-e garancia az ember otthonában meghibásodó készülékek okozta kellemetlenségeket átélve próbál megoldást keresni: a levehető lágy tömítést / szerencsére egészen könnyű tekerni…[…] a mosógép szűrőjét kicsavarni igen hasznos….de mi történik az emberrel ebben a kíméletlenül lélekölő világmegmozdulásban. Így jogosan teszi fel a kérdést a vers lezárásaként: a mindenségre lesz-e garancia / lesz-e garancia?

    Az ember olyan világban él, melyben már a saját helyét se találja meg. Úgy tűnik, a rend és az észszerűség legtöbbször csatát veszít az igazságtalansággal és a rendnélküliséggel szemben. Ezért is használja Debreczeny György a kollázs technikát, hiszen a sorok felcserélése, összekeverése vagy módosítása a kaotikusnak érzett külvilág jellemzésére kiválóan alkalmas. A költői szándék egyértelmű: visszaadtam a kevéske fényt a szabadságnak / hogy széthordja papucsa talpán/ ha jön a reggel”.

Az olvasóban pedig ott motoszkál a kérdés; mi van ennek az abszurd-groteszk-szürrealisztikus világ-és helyzetértelmezésnek a hátterében? Tudnunk kell, hogy a szerző, bár már jó ideje könyvtárosként dolgozik, ideg-és elmeápolói végzettséggel is rendelkezik, így korábban bőven volt lehetősége megtapasztalni és egyfajta örökségként tovább vinni azokat az ’élményeket’, melyekben nincsenek értékrendek, ahol értelmetlenné válnak az emberi cselekedetek, s mintha – térben és időben – ebben az abszurd versvilágban is elszakadnánk az értelmes, konkrétumokba rendezhető létezésélményektől.

Debreczeny György költői attitűdjének megértéséhez illik most idézni az általa nagyra becsült előd, Thomas Bernhard egy gondolatát: Sokszor járkálok fel-alá a könyvtárban, és arra gondolok, hogy a többiek azt gondolják, elgondolkozva járok fel-alá a könyvtárban, miközben minden gondolat nélkül járkálok fel-alá a könyvtárban.

    Debreczeny Görgy könyvtárosként dolgozik, nyilvánvalóan ez is hozzájárul átlagosnál jóval nagyobb mértékű olvasottságához. Az egyes ciklusok darabjaiban idézett, főként kortárs magyar költők nyomán keletkezett versek (Fellinger Károly, Filip Tamás, Kaiser László, Kalász István, Payer Imre, hogy csak néhányat említsünk) arra utalnak, hogy rendszeres olvasója a kortás magyar irodalomnak.

     A szerző ábrázolásmódja és szövegalkotása egészen egyedi, senki máséhoz nem hasonlítható; szavak, mondatok, szókapcsolatok felcserélése, módosítása, a szavak szándékos ’elferdítése’, a fanyar humor, az elképedés, az értetlenség elemeinek ötvözete. Mutassunk erre egy példát az árnyékos hely című versből idézve, mely Nyírfalvi Károly nyomán született: göröngyös árnyékot szeretnék a kertben/ a járda mellett lakom egyedül …az árnyékban szeretnék göröngyös kertet/ járdát a lakásom mellett…göröngyös élet te rongyos árnyék/ gereblyémmel kérem a köpenyem

    Debreczeny Görgy költészete egy filozófiai irányzattal, az alogizmussal értelmezhető legjobban, mely alapvetően tagadja, hogy logikus gondolkodás útján valós ismeretekhez lehet eljutni, így ez a költészet is a valószínűtlenség valószínűsítésére törekszik. Ilyen módon a harmonikus emberkép érvényét veszíti, az abszurd környezetben széttöredezett világ darabkáit már aligha lehet összerakni. Mintha visszaköszönne az a hegeli kijelentés, melynek értelmében a boldogtalan tudat, mely a groteszk és az abszurd megteremtője, egyfajta kettős látással rendelkezik. Valahogy így határozható meg a szerző ars poeticája is a föld alá nézek című vers olvasatában: rögzíteni a mulandót/ a csillagok alatt ez a dolgom/ várom az idő mútltát s a perc eljöttét/ nézem az eget/a vers minden és farkasszemet néz….

    A szerző abszurd képzettársításai a valóságtól elszakadva egy felborított logika mentén haladnak, s a képtelen képzettársításokkal ’emberalatti’ tulajdonságokat hoznak felszínre. Ennek a különleges, legtöbbször meghökkentő költői beszédmódnak nemcsak Debreczeny György abszurd iránti fogékonysága a megteremtője, erősíti azt a jelenkori világértelmezések káosz teremtő, értelem zavaró hatása is. A szándékos értelemzavaró hatás egy szép példája a Nem púderes páviánülep. A vers olvasatomban arra utal, hogy a színtiszta valóság akkor tapasztalható meg, ha nem akarjuk elkendőzni, vagyis az ’őrnagy ülepe többé már nem púderes’, hanem megszemlélhető a maga valóságában.

Jeles külhonbeli írók és filozófusok nyomán írt versek is kerülnek a kötetbe. Charles Bukowskit

idézve az írók bokszolóvá válnak…az embernek néha meg kell őrülni kicsit, Samuel Becket nyomvonalán haladva pedig elfogadjuk a véleménymondás lehetetlenségét, s a szabadság iránti vágyunk sem kap szabad utat, amikor a keleti oldal sötétjéből’ kilépve szembesülünk a nyugati oldal sötétjével. A végkövetkeztetés pedig igazán fájdalmas; a korlátlan sötétségben nem igazán lehet mit mondani. A világ megtapasztalása annyit jelent, hogy racionális értelmezés helyett mágikus módon értelmezzük a környezeti hatásokat, a színpadon pedig Camus megfogalmazásában a „sziszüphoszi” abszurd ember szembesül a „prométheuszi” lázadó emberrel. A lázadás pedig az emberi szolidaritás manifesztálódása.

    Mi, olvasók, pedig próbálunk a szerzővel együtt fel-alá járkálni a könyvtárban, s azon gondolkodunk, hogyan kellene másképp gondolkodni a világról.

Csontos Márta kritikája legutóbb a Szöveten:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

© 2021–2023 | SzövetIrodalom | Minden jog fenntartva | Newsphere by AF themes.