Vasi Ferenc Zoltán
Istennél lenni
1.
A szemhatárnál messzebb látni ! –
ahol már az Istené a terep.
Ahol győzni áldozat nélkül is lehet,
mert mindent megtart az emlékezet.
Maradandóbb is és örökebb,
a tenger ráncát kisimítni, mit
teljes joggal a térvesztett sirály
tehet, – csapódva a hajótestnek.
És fények gyúlnak az ég sátorán,
lángot fog újra a ponyva,
felgyúlva terjed a tegnap,
a ma! – és a holnap.
2.
Megördögültem, görbék csontjaim.
Belefásultam az éjszakába.
Lélegzetem is csak foszforeszkál,
de Isten előtt földig hajolok.

Vasi Ferenc Zoltán verse legutóbb a Szöveten:

Vélemény, hozzászólás?