Csontos Márta
EGY KÖLTŐLÉLEK INVENTÁRIUMA
Török Ági második könyve, a válogatott verseket tartalmazó Fénykavicsok a bő egy évvel korábban megjelent Alkonyuló alkonyidő, – amely kiadói biztatás és támogatás segítségével láthatott napvilágot – című debütkötetének méltó folytatása. A több mint kétszáz vers ugyanazokat a bensőséges, személyes élményeket, az adott pillanat szépségét, örömét vagy bánatát jelenítik meg erős ritmikai és hangulati elemek alkalmazásával. A szerző költői horizontjáról Turai Laura már az első kötet méltatásában is úgy nyilatkozott, hogy Török Ági lírájának esszenciájarészletérzékenységben, szókimondó varázslásban rejlik.
Török Ági lírai vallomásait a csend és a magány világában megjelenő és meghatározó fény, mint megvilágító erő járja át. A kötetnyitó opusok a fény teremtő erejét, vitalitását kívánják megerősíteni. Ez az életöröm tör fel a Fényorgia soraiból: ha már ÉLETben / hagyattam tomboljon / táncoljon toporzé- / koljon ordítson / a FÉNY / körülöttem…
A természettel való együttélés bizonyítja, hogy a tájélményekben rejtezik az emberi lét világban létezésének metafizikája, így ebben az introvertált költői élettérben mindig az „én” a főszereplő, s legtöbbször létharmóniával átitatott bölcs derű, önfeloldó szemlélődés jellemzi az írásokat, az elmúlás, a halálszorongás élménye csak ritkán jelenik meg.
A tájhoz, a környezeti jelenségekhez való kötődése egyfajta ősi szövetséget jelent, s ez a kapcsolat, mintha megóvná az embert a történelmi, sorsfordító viszontagságoktól. Török Ági költeményeiben csillagmorzsák / zengenek / a tükör keretén […] Vízcsöppek drágakövei / csillognak a zimankóhidegben […] Rózsa nyílik lélek ravatalán…
A költői megnyilatkozás mindig többet jelent önmagánál, Török Ági sajátos alkotástechnikájában érezhető a szövegek kompozíciós rendjének feszessége. A halmozás, a fokozás, a kiemelés eszközei mellett kreatív szóalkotásokkal teszi teljessé és még élvezhetőbbé a megragadott pillanat, a kimondott gondolat lényegét. Hadd idézzek néhány példát a szerzői szóalkotás hihetetlenül színes sokaságából: ködtéglajárda, sejtvarázs, titoktekervényes, hógyolcs-lélek, magánymoha, homálykarmolt, csöndeső. A felsorolást még hosszan folytatni lehetne.
A környezet, a bennünket körülvevő mikrovilág színárnyalatai is nagyon inspirálók Török Ági poétikájában, erősítik a versüzenetet, a lírai én térbeli és időbeli helyzetét, tükrözik lelkiállapotát az örök változás folyamatában. Mindig értelmezi a benne felhalmozódó tények szerepét, majd megtalálja magában azokat a belső tartalékokat, melyeknek segítségével önleleplezés során szóra bírja önmagát. Így nyílik meg a lélek inventáriuma, amelyben szabad utat kap az emlékezés.
A poétikai leltárból előkerülnek a színek, amelyek mindenkor szimbolikus jelentéssel bírnak, érzelmeket, hangulatokat, témákat fejeznek ki. A szerző egyik kedvelt színe a kék, amely mélységet, bölcsességet, reményt sejtet, de néha szomorúságot is jelenthet. Török Áginál a kék a megnyugvás, az elfogadás, a biztonság megjelenítője, mely párkapcsolatára utal a Kékülő című versben, de születnek játékos strófák is, például a Kékség versszövetében. Kékcsoda kékell távolban…/ én is kékellő kék voltam / ülök a kék félhomályban / és lassan zsibbad a lábam. A Kékhangulat lendületes, sodró erejű szóhalmozás, de vannak rezignált hangvételű darabok is színkombinációkkal, amelyek változatos árnyalatokban kísérik a személyes élményfelmutatást, hiszen a csökkenő vagy a növekvő fényben minden másként látszik. Elég, ha idézzük a hatsoros Sakktáblát: lóval ugrálsz / fekete négyzetre / lovon ugratsz / fehér kockára / Arcod fele fény / arcod fele árnyék.
Török Ági egyszerű, mindennapi témákat jár körül, gondolatait más jelenségekkel, fogalmakkal társítja, amelyek természetes asszociációs kapcsolatot létesítenek emberi karakterek, viszonyok, sorsok felmutatásával. Természetesen olykor zavaró tényezők is lehetnek a szeretetközegben, a múltbeli képek megfakulnak, elhalványulnak, ahogy a Rejtőzködő záró sorai is egyértelműen megerősítik: Az emlékek gyarapodnak / a régiek feneketlen kútba hullanak / s megvakulnak.
A verssorokat átitató fény mindig a felismerés pillanata, pozitív szimbólum, az egyéni életerő emblematikus jelölőjeként lényegül át. Igyátok fel a fény szavát / vagyunk: szeressünk! / Nincs tovább, vallja Sík Sándor szép soraiban. A poétikai varázslatban Török Ági így utal a szeretet változó súlyára: néha / tonnák / nehezednek / rád…máskor / lepkeszárnyról/ lehelve / áld! Nyilvánvaló ez a paradoxon, személyes tapasztalataim is azt bizonyítják, hogy a szeretetben sütkérezve is lehet égési sebeket szerezni.
Korábbi létélmények keserűségével telített a Taigetosz, a címadás sem véletlen, a személyes mikrotörténetek újraélesztését követően azonban ismét győz a fény, és megtörténik a feloldódás. nyom levegőtonna / letaszíthattatok volna / a Taigetosz hegyéről / Mégse sírtam volna…/ azért se sírtam volna …/ Egyszer csak átkarolt / a FÉNY.
A legtöbb esetben a szemlélődő, az emlékező, az örömforrásokat felidéző lélek sors- és helyzetelemzéseivel találkozunk, kísérjük a honnan-hová tartó szubjektum megőrzésre érdemes létpillanatait. A sokféleség, a természet, a színek és a fény a versmondanivaló drámaiságát fokozzák vagy csendesítik, s valamiféle világban érzett otthonosságot és megfogalmaznak. Hadd idézzem itt Fodor Miklós költő, zenész és esszéista egy gondolatát. A lélek akkor lehetne egység önmagával, ha a kultúrát megalkotó akaratokkal azonosulna.
A korábban említett otthonérzés igazán megragadó és hithű megvallása Az én Hazám című vers, amelyben a szerző bensőséges-vallomásos hazaszeretetét kifejező nyitó sorait követően nem véletlenül idézi fel azt a Nagymajtényhoz köthető történelmi eseményt, amikor 1711-ben a Rákóczi-szabadságharc lezárását követően a fegyveres harcok véget értek. Napjainkban is egy hasonló, pozitív történelemalakító eseményre várunk, mert igaz ugyan, hogy a Kárpátok ős-körmosolya / tündöklik Isten kebelén, de manapság, ebben az elhasznált, meggyötört világban, hangsúlyozza a szerző: Szivárványos bánat / átkozza hazámat … Szél hordja-e még a magyar szót / magyar gondolatot, biztatót… kimondja- e valaki / divatjamút szót: hazám.
Török Ági végigjárja sorstérképe minden fontos állomását; virágok, fák, tájak, kedves személyek emlékképei villannak fel, elméjében percek szobroznak / fényképbe zárva, útján illatok kísérik, fények és árnyékok játéka villan előtte, hogy teljessé tegyék a versmondanivalóba sűrített élmények tárházát.
Ahogy korábban is említettem, természetközpontúság határozza meg a szerző embervilághoz fűződő kapcsolatait, a versihlető források költészetében impresszionista festményekre emlékeztetnek, a tájat és a viszonyokat egyesítő konglomerátumot mélyen személyessé teszik. Ebben az introvertált költői univerzumban Török Ági ott áll a „szélsziklán”, tudja, hogy Nemlétidő / egyre közelít / ördöglehelete tűzparázs, de az énközpontú, egy személyes tragikomédiában a felvonások végén – győztesként vagy vesztesként egyaránt – mindig ott a fény, ott táncol a képzelet, az „illatfénybarlangból” előbújik a kósza szellő, mert az alkotónak világítótoronynak kell lenni, akkor is, ha „üresség üvölt” a semmi közepén.
Írásom végéhez közeledve azt hiszem, könnyen megmagyarázhatjuk, mire gondolt a szerző a „fénykavicsok” címadással. Török Ági „fénykavicsai” olvasatomban azok az esszenciális sorstörténések, amelyek az ember személyes életterében meghatározók, előremutatók, élménygazdagítók, s most szétosztja ezeket szeretteinek és olvasóinak tanulságul, hogy őrizzék meg azokat az értékeket, amelyek a megvilágosodás felé vezetnek. A szerző verseivel hamar függőségbe kerül a befogadó; a képi megjelenítések, a sajátos szóalkotások sokasága, a megszólalásmód, a vershangulat élménye kísér végig bennünket, s érezzük, hogy a poétikai varázslathoz szükség van a lírai én fényhozó jelenlétére, Úgy vélem, Shakespeare egy gondolatával emelhető ki leginkább e költői teljesítmény értéke. Míly messze fénylik a kis gyertyaszál! E rossz világban jótét így ragyog.
Török Ági: Fénykavicsok. Cédrus Művészeti Alapítvány, 2025
Csontos Márta kritikája legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
