
Farkas Arnold Levente
fényavató
arcom az álarc
putnoki hóhér
áll a keretben
kardiológiai
fényavató koncert
ismétlés a tudás
anyukája
az apja magányos
téved a lélek bűn
méltósága sötét
búsan nézem
a putnoki hóhért
végzi a munkát
munkáját végzi
végzi ki áldozatát
ostobaság ez a vers
amit írok
persze ajándék
minden szó és csönd
minden néma kehely
cuppan a csók
ahogy égi a földdel
putnoki hóhér
olvastam valahol
névtelenül lehajol
szívinfarktus
tolja sötétbe
a fényt ami sárga
megtörténik a táj
nincs az a vér ami fáj
délben ebédel
a putnoki hóhér
asszonya főztjét
úgy eszi mint a gyerek
étel után a halott
holmijait
szedi rendbe a kéz
ami húzta a hurkot
ráng a kötélen a test
aztán vége neki
elcsúsznak szavaink
ahogy árván
omlik az elme
megvehetetlen erőd
értelem őkelme
persze a putnoki
hóhér áldott
munkakörében
megtörténik a bűn
némán halkul a csönd
Farkas Arnold Levente legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
