Kovács Jolánka: A beteg varázsló

Kovács Jolánka

A BETEG VARÁZSLÓ

citromot hozz nekem mézet puha lágy
kötszert lépésed csöndes kezed
bársony legyen homlokomnak
enyhely hűs borogatás jöhetsz
máris jöhetsz hívogat az ágy

erőm visszatért kezdődhet a tánc
táncolni szeretsz azt tudom na gyerünk
innen már úgysem menekülsz
nézzem hát mi van a fejedben
mi lakozik az agytekervényeidben
tekintetedben táncos lábaidban
bőrrétegeidben szép mosolyodban
vérereidben hajszálaidban

hangod csilingel sérti fülemet
örömöd túlárad s csak nevetsz nevetsz
évekbe telik majd
míg megzabolázlak
ha kell istenemre
a szobámba zárlak
benned életben
semmit nem hagyok
én varázsló vagyok

bőröd selymét bőrömbe
szemed fényét szemembe
véred ízét vérembe

facsarom

lélegzeted akadozik
az én vágyam csillapodik

van ilyen

szerelmetlen
szerelem

Kovács Jolánka verse legutóbb a Szöveten:


Discover more from SzövetIrodalom

Subscribe to get the latest posts sent to your email.

Leave a Reply