Kovács Jolánka: Bevillan

Kovács Jolánka

BEVILLAN

a föld porhanyós a föld selymes bogarak
nyüzsögnek az apró rögök morzsái alatt
elárvult árvácskák csapata táncot lejt
a kertben örvénylik a lila a sárga a sötétkék
ma ehetnénk kint az udvaron mondja apám
nézd hogy ragyog az ég ez már a tavasz kihordom
a hokedlikat dünnyögi anyám megint ilyen harsány
zöldre festetted mindegyiket a kredencet
az asztal lábait a kaput azon meg nem elég
pirosak a rózsák sem a gömbök

ott botladozom köztük vagy mégis itt ülök
felém forduló szelíd csontjaik mellett
szellő lebben az árvácska az árvácska kivirít
anyám sürög-forog
asztalt terít