Lauer Péter
93 nyár
i.m. Czigány György
Ismerős vagy.
Szemed oly sokszor nézem. Zene
és vers kavargó hullámai. A hang.
Egy nélkülözhetetlen otthonosság.
Belakod, mint saját várat, és hiszel:
közelgő nyarak szétmálló reménye.
Félelmeid neonfényében végül
tengernek fordítod hűvös tenyered.
Zsoltár zeng, nem lehet elénekelni.
(Csigó László felvétele a Szép versek antológiából)

Lauer Péter verse legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
