Három téli haiku Nagy Csaba Kifakul minden, az idő körme karcol üveges eget. Az utcák kopnak, lépteim árnyékárólhideg szél nevet. Fekete csönd van, sóhaj a hó...
Nagy Csaba
Rés Nagy Csaba rés a rendszer falán, láthatatlan, egy villanás, mely felfedi a mélyt, hogy merre tartunk, egyedül magunkban. s...
Visszhang Nagy Csaba Hazajövök, de a csend más lett. Mintha a falak sem értenék, mit hoztam magammal. Az utcák, ahol...
Akarok (Simon Márton nyomán) Nagy CsabaAkarok valami masszívat, de mégis törékenyt. Valami végtelenül abszurdot ugyanakkor komolyat. Könnyűt egyben pótolhatatlant, amelymajdmindenéjjelálmatlansággalkínoz. Akarokegyelcsépeltvalamit,amiegyszerrelázba...
Mozdulatlanul Nagy Csaba Tompa zúgás az agyban, lebegés a térben. A valóság megtorpan, nem szorítja kezem. Nagy Csaba legutóbb a...
Miért rossz? Április 28-án indítottuk el a Szövet Miért rossz? című új rovatát. Célunk az volt, hogy a humor, az...
Megoldás Nagy Csaba Egyedül ülök a csendben, a múlt súlyos leple takar. Szobám sötétjében gondolataim egyre csak cikáznak. A körülöttem...
Ma reggel korán ébredtem, hogy minél több időm legyen felfedezni a völgyet a hegycsúcs felé vezető ösvényen. A meredek sziklafalak...
