Nagy Csaba: [Eddig is világos volt…]

Nagy Csaba

[Eddig is világos volt…]

Kulcs csörög bennem.
Nem nyit –
űrt ver.

A víz leold,
a szó rám ég.

Nem ihlet.
Szivárgás.
Repedek –
idő csöpög át.

Papír: megálló.
Vár.

Írok. Törlök.
Arcom gyűrve
visszanéz.

Nem én.
A vers húz át
szűk sötéten.

Csend.

Lámpa le –
és mégis:
világos