VERS

Farkas Arnold Levente: brácsahúr

negyvenhatodik töredék,
táncol a szélben az álom,
oltár fölé tetoválom,
templomkertben szunnyad az ég,
vonósnégyes dallama szép,
brácsahúr minden alkalom,
eltűnt a fény egy hajnalon,
örökkévaló létkerék
az évszakokban az árnyék

mintha egy hang azt mondaná,
negyvenhét templomkert vonja
ezüstbe a tájat, néma
oltár fölött táncol az ősz,
brácsahúr térdel távolabb,
vonósnégyesből tépte ki
hajnalban a szél álmait
a valóság neve, halott
madarak röpte karcolja
az árnyék emlékezetét

negyvennyolc valóság téved
ősszel a templomkertbe, szed
valami gyógyszert a lényeg,
oltár fölött madárfészek,
vonósnégyesre két jegyet
keresztrejtvénnyel nyerhetek,
háromszögekből teremtett
kerek világot a kezdet,
brácsahúr sebe az ének

negyvenkilenc, a színészek
időnként azt hazudják, hogy
a színészek nem hazudnak,
templomkert, oltár, brácsahúr,
vonósnégyes, felsorolás,
boldogság, tévedés, angyal,
a valóság neve látszat,
a látszat kezdete halott
madár, nyelv és lángnyelv, ötven

ötven verset a szűzről
írjon az angyali gyermek,
templomkertben az oltár,
árnyék hull a nevére,
néma vonósnégyesről
szóljon a hajnali ének,
torzul a lélek,
mert megalázzák, nincs
cigarettám, mindenen
ott ül a látszat,
télen verseket olvass

ötvenegy oltár
lángol a parton,
templomkert mélyén
alkony az arcom,
vonósnégyesben
brácsahúr fázik,
cselló cseléből
lóláb kilátszik,
lehettem volna
varázslat érted,
oltár tüzébe
vesd ezt a verset

ha kék szavakat nem
használok, nem léteznek
kék szavak, mert
a használat a létezés
maga, bizonytalanság,
ötvenhét angyal
harcol hatvankét
bálvánnyal, néma
templomkert nyugati
szegletében oltár alatt
hallgat a csönd,
álomból ébredt
vonósnégyes arca
űzi az árulást

Farkas Arnold Levente verse legutóbb a Szöveten: