Az álom
Ma olyat, de olyat álmodtunk, hogy azt el kell mondanom. Sütött a nap, réteken mászkáltunk, a gyerekek visítoztak örömükben, csodálatos volt. Nejem arca ragyogott, amikor a gyerekek nem látták, megcsókoltuk egymást, sőt… Hazafelé szép tavacskát láttunk, szélén lehetett látni, hogy vaddisznók járnak ide inni. Az erdő alját, mintha virággal hintették volna be, remek volt.
A kisebbik gyerek sápadt és sírásra áll a szája, a nagyobbnak rá kellett húzni a fenekére, hogy készüljön már, az asszony menstruál, nekem elvágta a borotva az államat, az idő borús, de a rádió megvigasztalt, hogy esni is fog. A főnököm egy barom, a gyerek egyest kapott, az asszonynak romlott sonkát adtak a boltban, a kicsi lázas, hasmenése volt, a nagy meg nem tudom, hol tekereg.
Este megint bekapcsoljuk a készüléket, EGYÜTTÁLMODÁS-ra állítjuk, a legnagyobb fokozatra.
A tégla
Igen, ez a szabadság, a biztonság. Alattam betonalap vasalással, rajta vastag, fekete kátrányos vízszigetelés, jól jön majd az őszi esőknél.
Jobbra megint habarcs, még egy tégla. Innen is védve leszek, odasimulok. Balra is habarcs, balra is szomszéd. Védve vagyok, felettem kék az ég.
Jó így együtt, erősek vagyunk. Érzem, minden porcikámba hogyan köt bele a malter, hogyan leszünk eggyé, szilárddá, szélessé. Most már a hátamat is nekivethetem a mögém kerülőnek, sőt kettőnek is, az egyikre biztosan számíthatok! Elém is kerül egy, legalább nem belém vernek szöget.
Rajtam habarcs, jó meszes, jó szagú, nemsokára megköt, ez a függetlenség! Oda is kerül egy sor, ez a maximális biztonság, nem tűz a nap, nem ér eső.
Igaz, sötét van nagyon és mozdulni sem bírok, de jó nekem…
Halkan beszélek
Sokan panaszkodnak, hogy halkan beszélek. Én jól hallom magam, nyilván túl jó a hallásom, ha halk beszédem is elég hangos nekem. Lehet, hogy ordítanom kellene, és akkor a túl jó hallásom miatt – elkerülhetetlenül – hallássérülést, vagyis kisfokú nagyothallást szenvednék. Ekkor hangosabban beszélnék és halkabban hallanék.
Kirándulás
Mondja a Rádió, hogy a járvány miatt jelentősen megnőtt a kirándulók száma, ott is gondoskodjunk egymás védelméről.
Menjünk kevésbé ismert kirándulóhelyekre!
Tehát induljunk el, és a lehető leghamarabb kanyarodjunk el valamerre, ki tudja hová! Tévedjünk el, ha esetleg ránk találnának, azonnal meneküljünk be a bozótosba.
Így lesz tőlünk biztonságban mindenki, és mi is.
Lexikonrészlet
Ifj. K. J. apjával (id. K. J.-vel) együtt alkotta meg a világ első, és eleddig egyetlen …ját.
Id. K. J. fiával (ifj. K. J.-vel) alkotta meg a világ első, és eleddig egyetlen …ját.
Id. K. J.-né férjével (id. K. J.-vel) alkotta meg ifj. K. J.-t, az ő világon legjobban szeretett, egyetlen fiúkat.
Milyen nap van ma?
Vagy hétfő, vagy szerda, vagy péntek, mert csak ilyenkor viszik el a szemetet és éppen zörögnek. Péntek nem lehet, mert volt reggel a rádióban tudományos híradó, ami pénteken nem szokott lenni. Akkor vagy hétfő, vagy szerda van! De minek is kell tudnom, hogy milyen nap van ma?! Minden ugyanúgy történik, mint bármelyik más napon. Ma csak annyival történt más, hogy nem tudom, milyen nap van ma, és ettől egy kicsit mégiscsak más ez a nap.
Móni
Kilestem a telefonkönyvből, hogy négy M. Móni van, meglepően sok. De melyik az én Mónim?
Felhívom az elsőt, kérdem, hogy ő az-e, aki félretett nekem egy könyvet a Sz-i könyvesboltban? Azt mondja, már várta, hogy felhívom, és igen, ő az. Na de a hangja, ez nem az a hang, ez nem ő!?
Hívom a másikat, na, ez az a hang! Kérdem őt is. Igen, ő az, ő tette el nekem a könyvet, neki is kedvenc írója Moravia. Hiszen én nem is Moravia-könyvet kértem!
Hívom a harmadikat, letegez, kérdi, este ráérek-e? Könyv? Igen a könyv, persze megvan, majd eljuttatja, de legszívesebben már ma átadná, ma olyan kívánós!
Hívom a negyediket, emlékszik rám, persze-persze. Biztos, ami biztos, rákérdezek, hogy ő árul-e könyvet a Sz-i könyvesboltban?
– Nem, nem, ő a B-i könyvesboltban árul, de neki van hosszú barna haja és ő az, aki visszahívott.
Most akkor ki az én M. Mónim?
Politika
X. Y. politikus halálhírét személyesen ő maga jelentette be, méltatva az elhunyt érdemeit. Másnap saját maga cáfolta az előzőnap általa bejelentett halálhírét, kiemelve, hogy ellenségei híresztelése az egész, céljuk személyének és pártjának aljas lejáratása.
X. Y. temetése hétfőn 10 órakor lesz.
Szerelem
Zöldségescsaj a vevőnek:
– Mondd csak, szép királyfi, mit kérsz?
– Nem vagyok én királyfi, ha megcsókolnál, zöld békává változnék.
– Kíváncsivá teszel, szép királyfi.
Szenvedélyesen megcsókolták egymást, majd a királyfi, ahogy ígérte (mert a királyfiak mindig megtartják a szavukat) zöld békává változott. A zöldséges asszony sem maradt tétlen; ronda banya lett belőle.
Like
12 like? Én már egynek is örülök! Kettőnél elönt a boldogság, háromnál eufória kerget az utcára, négynél letépem a ruhámat és meztelenül rohangálok a városban! 12? Nem tudom, akkor mit csinálnék! Felvágnám az ereimet. Vagy másét 😀
Visszamenőlegesen
Az EU törvényben tiltotta meg – Magyarország példáján okulva – a visszamenőleges törvényalkalmazást. Az új törvény visszamenőleges hatályú!
Saját mondásaim
„Egy történetnek nem igaznak kell lennie, hanem elsősorban jónak.”
Torma István
„Mielőtt valami először lesz, közvetlenül előtte soha nem volt!”
Torma István
„Egy nappal szemüveget viselő ember álmában mindent élesen lát. Vajon álmában is rajta van a szemüvege, vagy álmunkban nem a szemünkkel látunk?”
Torma István
„Soha, senkitől nem szabad elvenni a hitet, a reményt, ha nem tudok helyette mást adni, amibe kapaszkodhat!”
Torma István
„Okos ember az, aki tud válaszolni a saját kérdéseire.”
Torma István
„Senki nem tehet értünk annyit, mint mi saját magunk!”
Torma István
„Nekem egy vágyam lenne, hogy vágyhassak! Most semmi realitása, hogy bármire is vágyjak.”
Torma István
„50-60 éve TUDOM, hogy a dolgok természete, hogy rosszabbra fordulnak! Átmeneti felvidámodást hoznak az új dolgok, amik idővel szintén rosszra fordulnak. Na, azokat a pillanatokat kell megragadni, amikor még új, de még nem fordul!”
Torma István
„Félni nem szabad, a félelem megbénít, akkor elveszti az ember a szabadságát! Légy szabad!”
Torma István
Kedves Almási Éva!
Ismerjük egymást, hogyne! Sokszor voltunk egy társaságban, mindketten nagy társaságba járók voltunk, vagyunk, pontosabban én csak voltam.
Önnek lételeme a társaság. Sokszor hallottam nevetését, láttam mosolyát, vagy csak hallgatott. Személyesen nem beszéltünk, inkább csak Ön és ismerősei csevegtek.
Többször ültem a közelében, a távolság nem volt több mint két lépés. Egy-egy pillanatban, amikor nem volt mással dolga, összeakadt a tekintetünk, de nem több. Én is másokkal voltam, Ön is.
Önnek ez állandó társasága lehetett, sőt biztosan tudom, hogy az volt. Én csak alkalmi belátogató voltam, vittem aktuális barátnőmet, vagy feleségemet, később nagylányomat.
A társaságot mindig feldobta, általában nevetés kísérte megszólalását, de volt veszekedés, sírás is.
Azután … lement a függöny…
Sokáig nem maradtunk, csak egy kurta este volt, teli zsongással, zsivajjal, szépséggel.
Torma István legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?