még a zenével is megküzdöttem
csecsemőként megcsörgettem
apám ajándéka nyakát
de tört a lant tört a hárfa
furulyám oktatóm koponyáján
kis zsákokba száraz diót varrtam
dalaimhoz azt csörgettem
aza aza
aza aza
ám csörgőim véletlenül tűzbe
vesztek s az istenek felemeltek
halhatatlan lettem az olümposz
kapuőre
most ülök itt a felhők felett
a lépcsőkön és unatkozok
s a felhőktől a széplányok
combját sem látom
Bartha György verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?