Most komoly a reggel.
Eltűntek a macskák is
az udvarból. valakik pedig
odsszokatták őket, vagy
csak a meleget pöfékelő
duplablakok köze volt
dunyhályuk?
Tízkor megkondultak a
harangok. a torony
megbolygatta a fényt,
mintha a tó vízébe lépve
bokád körül szétúsznának
az aranyhalak. mintha
a tér közepén elszórt
vasárnapi kenyérmorzsát
békésen eszegető galambok
közé hajtanál kerékpárral.
még hallom is, ahogy a fényt
szétröppenti a kondulás s némán,
mint a halak, és ropogással, mint
a madarak előbb felrobban, majd
elfoszlik a tízórai Harangszó.
Lencsés Károly verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?