GALÉRIA,  VERS

Kiss Tamás: Hirtelenjében…

Kiss Tamás alkotása (részlet)

„Amikor valaki meghal az ember a múltra gondol”
Falevél kacskaringós hullásával szerelmeket rombol
A tűzben vakítóan ég el a fény
Szürke hamutengert fúj tovább a szél
„Ha fánk vagy örülj, hogy élsz!”
De ha gyűlölet-élesztővel nevelték szét életedet
Akkor egyszer lehet lőni gyilkolni fogsz
Ellanyhult akaratod elvetemült kézzé fogy
Amivel anyádba kapaszkodtál szerelmednek rózsát vittél
Egykoron – Valahol…
„Megvakultam, ezt üvöltötte. Ő, Jézusom, bassza meg, magvakultam!”
Ő Willie volt réges régen, még Vietnamban…
Arcokra holt-tenger – merevség ül szappanbuborékokkal
A nagyika meg csak ült a teraszon és ránc-mosollyal bámulta
Ahogyan Csimbi a kis papagáj kiröppen a nagyvilágba
Kis tarka ártatlan öngyilkos…
A pad rácsos ülőkéjén a napsugár-csóva árnyékfoltokba futott
„Mi Atyánk ki vagy a mennyekben!” – mormolta öntudatlan-halkan
„Ő ott vár minket is – tudod?”
Aztán egyszer csak „leereszkednek az éjszaka rolói”
Charon ladikján megy új szerető után a remény
Sors sodorta himbálódzásaival vértócsákba torkoll
De élet-partokat többé sohasem ér…
Senki sem tudhatja már meg hol nyugszik sok szétfoszlott szív
S merre barangol merengve milliárdnyi elveszejtett év…
„Gyere te fattyú, gyere haza.”
De hova?

(Az idézetek Stephen King: „Atlantisz gyermekei” című regényéből, a „Ha fánk vagy…” idézet pedig a Metro együttes egy dalából származik.)

Kiss Tamás alkotása

Kiss Tamás legutóbb a Szöveten: