lábam alatt üveggyöngyök
de én mégis továbblépnék
utamról a sok göröngyöt
nekem szemét másnak érték
így hát könnyen odébb rúgom
nehogy megvágják a bőröm
s ami marad még az úton
rá álmokat kell kilőnöm
bízok benne hogy eltolják
előlem a maradékot
bokrok nagyobb kövek bóják
szóval ami akadék ott
azt meg sorban majd átlépem
s köszönve a segítséget
csendben elúszom az égen
melynek másik neve élet
Csikai Gábor verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?