(Az arcod árnya a teológus
ingén / A szakállas szerelmet vall
a kocsmaasztalnál / fölött / alatt /
Az álmaimra én nem figyelek /
nem eleget / Valóságból elég /
valóságból elégtelen / Az ég)
(Az arca árny a teológia
mellén / Szakállas szerelem felest
iszik / majd kocsmaasztalra bukik
torzonborz feje / s álmot álmodik /
Nem figyel álmaira ám az én /
Az arc valóság / fény / az arc az ég)
(Az arc az ing / az ing az én / ha ing
a teológia / az arc az én /
az istening / szerelmes feles egy
árnyálom kocsmaasztalán / álom
az árny / az én árnyára nem figyel
épp / csak les égre fel / álarc az arc)
Nyolcadik részlet.
Pócsmegyer, tizennyolc
október tizennégy, va-
sárnap. Időnként nagy
a távolság két betű közt.
Száraz faág marad a
kert neve helyén. Mon-
datokat tapogatok, mint-
ha dolgom volna halott
nyelvtanokat megmotozni.
Mit rejt a nyelv? Sza-
badságot? Lehet talán
játszadozni, hogy boldog-
nak higgye az én magát.
Kívül a jelentés ácsorog,
mert az angyalok vigasz-
szava igen kevés.
Farkas Arnold Levente versciklusának korábbi darabjai a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?