Először nem törődött
sem a vérvörös kendővel,
sem az aréna visszhangzó,
agyrepesztő gúnykacajával.
Nem foglalkozott a matador habzó,
gonosz és álságosan nyájas szavával.
Egy idő után viszont, hogy senki sem
tapsolt neki, emberére rontott,
és visszakívánkozott a régi,
ismerős, meghitt és kedves ólba,
és most íme: ez a szép, fiatal
spanyol bika máris megveszett,
s holtan rogyott a porba.
Ocsovai Ferenc verse korábban a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?