VERS

Köves István: Mondhatnám: Evoé!

Még a menekültvonaton is ott lapul,
nem lélektől lélekig áhítozva, de
mosdatlan, bűzlő testekből párállva elő,
a mindent kibíró, mindent lebíró,
kétségbeesett, szárnyas szerelem.

Köves István verse korábban a Szöveten:

One Comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .