VERS

Kiss Tamás: Hippitanya

M a t a l a
Egykori hippitanya
Sziklaóriás fedelek árnyai alatt
Emberi lelkeket visszasugárzó Napon
Barlang-éj sötétjében kigyúló tűz-alkonyokon
Foszlott semmivé az életkalodába zárt zárójelsors
Gitárszó és ének-kavalkád bolyongott
Szertelen szabadságvágy hullámhosszain
A Líbiai tenger moraja az érfalakon visszhangokat harsogott
Tényleg más világ volt ott
Nem is kellett San Francisco
Csak esetleg Scott Mckenzie néhány elpattant gitárhúron
Szirtaki körettel körbe-körbe a végtelen úton
Képzelt-valós Igazi otthonban hazafelé
A mindörökkön örökké szerelem aranyhíd-útján
Mindenki meg merte csókolni a másik mellét és jobbját
Szegénység gazdagság kevélység füstköddé vált
Mert tán egyszer itt is végtelen öröm várhat ránk
Haláli boldogság vagy boldogdágos halál
Mi vagy Ki más?
Az utolsó hullám szárnyaiba kapva repülsz tovább
Felhők fölé hajítva tarka kis ruhád
Úgy mész ahogy jöttél
Dallal mezítelenül ártatlanul
Miközben az idő elhagyott lábnyomokban jár
Kiss Tamás alkotása