Márkus László: szárnyakat adj mankó helyett uram

erőset
a sasét ha kérhetem
pilleszárnyakon csak csapongnék
csalóka fény vagy csábító csillagfürt körül
magasba törni vágyom
fel
fel
fel
egyre feljebb
magasabbra
a felhők fölé
ahonnan már csak porszem az ember
s eltörpül minden mit alkotott
távoli tájakra vágyom
gigászi bércek közé
hol szerény gyopár honol
ott raknék új fészket
veled

Márkus László verse legutóbb a Szöveten: