Orvosom ismét beutalt a kórházba, nem ódzkodtam ellene, hiszen megszoktam, hogy évente néhány alkalommal bevonulok kivizsgálásokra, vagy kezelések miatt. Siettem haza, hogy összeszedjem korábbi leleteimet, és bepakoljam a bőröndbe a szükséges holmikat, szép komótosan, nehogy kifelejtsek valamit; van egy jól bevált listám arról, hogy miket kell feltétlenül bepakolnom. Igencsak meglepődöm, hogy Vaszaron vagyok a házunkban, ahol rettenetes rendetlenség fogad: a székeken, heverőkön mindenütt szétdobált, koszos alsóneműk, kombinék, megsárgult melltartók. A lehangoló látvány miatt sietve nyitok be a szobába, hogy megkérdezzem anyámat, hogy sikerült ilyen felfordulást csinálnia, de anyám heverője üres, a macska formájú díszpárna mintha kajánul nézne rám, hiszen tudnom kellene, hogy anyám nem él.
xxx

VI. 8.
Iskolámban vagyok, órára indulok, amikor az igazgatónőm szól, hogy utolsó óra után találkozzunk az irodájában. Fontos? – kérdezem. Szeretne valamit mesélni – súgja. Mi lehet az a fontos dolog, ami miatt az egyetlen rövid napomon sem juthatok időben haza? Alig várom, hogy találkozzunk és megtudjam, miről van szó, hiszen a hétre már nem terveztünk több délutáni programot. Most kapaszkodj meg – kezdi –, hallottad-e, hogy M. újra férjhez megy?
Hogy menne? – kérdezem –, hiszen nem rég ment férjhez, és ettől a férjétől is született gyermeke. Mégis férjhez megy, mert szerelmes lett egy nála jóval fiatalabb férfibe, képzeld újra terhes!
Nincs ebben semmi, mondom, lehet, a fiatalabb ember is szeretne tőle gyermeket, csak mielőbb váljon el a férjétől.
Ez a gyerek is a férjétől való, mit szólsz hozzá, hogy három gyerekkel is elveszi a fiú, annyira szereti őt.
Felidéztem magamban egykori tanítótársamat, próbálom kitalálni miért is ragadnak rá ennyire a férfiak, sehogy sem jövök rá hódításainak titkára.
xxx
VI.10.
Valahol tenger vagy Balaton partján keresek napozásra alkalmas helyet, mert a barátnőm is megszólt, hogy tejreklámnak is megfelelnék, olyan fehér a bőröm. Viszek a felhőtlen pihenéshez szükséges kellékeket magammal, plédet, napernyőt, olvasni – enni és innivalót, meg különböző kencéket. Délután négyre időzitek, így már nem olyan kártékony a napfény UW hatása. Jó helyet találok, megelőzök két másik helyvadászt, sebtében leterítem a plédet, kényelmesen elrendezem dolgaimat, rövidnadrágban, bikinifelsőben fekszem a pléden, de nagyon hirtelen elálmosodom, gondolom a délutáni kávéhiány miatt, majd egykettőre elnyom az álom. Álmodok is valamit, de nem tudom felidézni, álmomban beszélni is szeretnék, de egyetlen hang sem jön ki a számon, erre felriadok, fel akarok ülni, de nem tudok, rémülten veszem észre, hogy valaki feje a mellemen nyugszik, nagyon nehéz az a fej, nem merek szólni, hogy rossz helyen fekszik, pedig már alig kapok levegőt, és egyre jobban zsibbadok.
Dörögni, villámlani kezd, de a férfi nem mozdul a mellemen, a lélegzetét sem hallani.
A vihar elől elmenekülők közül valaki megszólal, szólni kellene a rendőrségnek, ezek itt halottak…, pedig én élek még.
xxx
Sz. H., a drága szerkesztőnő lakásán lehetek, megcsodálom a hatalmas tereket, alig várom, hogy lássam a fényképről ismert gyermekarcokat.
Az előszobából belátok a konyhába, a járólapon három óriás sziámi macska alszik, mintha háromszöget alkotnának, lépteim zajára felriadnak, szinte egyszerre és szélsebesen kifutnak a konyhából, el a lábaim előtt, nem is tudom követni hova lettek, mert nem ismerem a terepet. Érdekes dolgot veszek észre a konyhában. A macskák iménti pihenőhelyén óriás, sárga fémtárgyak, lehet, régi pénzek hevernek. Közelebb megyek, hogy jobban lássam a kerek tárgyakat. Nagyon szép nyakláncok tárulnak elém, gyönyörködök bennük, amikor mosolyogva megáll mellettem M. – és azt mondja: Látod, mennyi baj van velük, mindent széthagynak, majd lazán összeszedi a kincseket, aztán kinyit egy másik ajtót, ahonnan kiscicák sétálnak elő, és keserves nyávogásba kezdenek. Ezért hívtalak – mondja M. –, hogy válogass ezekből a sziámi cicákból, nagyon megérdemled őket. Köpni-nyelni nem tudok, hogy mondjam meg, hogy allergiás vagyok a macskaszőrre?
Csák Gyöngyi prózasorozatának előző darabja a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
