Mit tudom én, mért dobják ki. A hozzátartozók szépen összecsomagolják a hagyatékot, és a konténer mellé teszik.
Vagyis a szelektív hulladékgyűjtők tövébe. De ez elég ciki lenne. Hát úgy mondjuk: konténer mellé. Bár a halottnak édesmindegy. Csak a rokon nem tud szépen, erőteljesen megszabadulni mindentől.
Mert az ágynemű, az tényleg fontos. Az van az embernek az utolsó leheletéig. Mintegy az keretezi az arcát, testét. Hát megértem, hogy nehéz kidobni. Meg a nasi, az is kell, anélkül nem élet az élet. Kell jutalomnak, vigasznak, a gazdagság jelképének. Hogy amíg telik desszertre, addig nincs semmi baj.
Itt pediglen kettő is volt. Egy ócskább, kommersz háztartási keksz. És egy apróbb, lehet, ugyanolyan minőségű. De hát az aprókeksz az szent, az a gyerekkorba visz. És ha szerencsés vagy, ott is tart életed utolsó óráiban. Hát nem tudom. Nem tudok semmit, Csak azt, hogy amitől legjobban rémüldözöl, az rak fészket legelőbb benned. Lám, Hitler is kidobta, ami zsidó volt benne, még az apja sírját is ledózeroltatta. Ugyan miért? Mert egyke volt tán, nem tudott osztozkodni, a világ meg készen állt. Készen, a végső megoldásra, hogy több marad neki, ha egy egész népet eltöröl magáról. De azért ott maradt a félsz, hogy az eltöröltek vérének egy cseppje ott kering mindannyiunk ereiben.
Hát kidobta hát. Ki, gyorsan a hagyatékot a fiatalember. Mert főleg fiatalokat vesznek fel biztonsági őrnek. Mert rendnek kell lenni, mert kiterjesztette a hatalmát a bolt konténerein túlra is. És kidobott mindent, mert iszonyodott a tiszta, de kopott párna- és paplanhuzattól. Mert egyszerre öntötte el a szánalom az olcsó keksz miatt az öreg és önmaga iránt. Hogy miféle jövő vár ugyan itt rá? Vagy bele se mert gondolni, csak érintőlegesen. És a dühöt próbálta megformálni magában. Keresni, mint aknát a forrást. Hogy jönnek, ma is biztosan felbukkan egy-egy öreg. S a vén hullarablók boldogan kutakodnak majd a többi zsákban és dobozban. És amilyen igénytelenek. Mint az állatok.
Biztosan találnak maguknak valamit. És szép napjuk lesz, és elégedettek lesznek, elrontva az ő napját megint,
Juhász Zsuzsanna legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?