beléptem a nő emese fel sem emelte fejét
érkezésemre a köszönésem épp hogy fogadta
lendületesen súrolta az előtte levő asztalt
szinte ráhasalt hozzon be még tüzelőt tette hozzá
aztán szabad ma megleszek egyedül is
hallgattam nem akartam vitázni felesleges lett volna
csupán meglepett egykedvűsége vagy csak én hittem
annak összekészítettem a festőkészletem ezután
és kivonultam a szabadba oda arra a helyre
amiről a nő azt mondta jó időben a balaton is
látható a dombra ám most erősen havazott
ujjaim hamar meggémberedtek nem voltam képes
az ecsetet tartani meg hát az eszem még a történteken járt
visszatértem a faluba a boltoshoz estig meglett a kért kép
még tartóztattak volna mégis a kocsmába tértem
megterített asztal étel várt záróra előtti csend nyugalom
szó nélkül ettem a nő idővel szembe ült velem
bocsánat ha megbántottam volna nézett a
szemembe ügyetlenül pislogtam és megfogtam a kezét
Tudom nem érti de egyszer majd elmondom történetem
nevetett hiszen hiszem egy ideig még itt marad velünk
Bartha György: Jó időben akár a Balatonig is ellátni
Bartha György verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?