Hajnali csendben fürkészem a várost
kóbor ebek morgását
hiányolom
kísérteties a dermedt mozdulatlanság
tompa fények idéznek
eltűnt boldogságot
egy tűsarkú cipő kopogását várom
levendula illatot
édeskés ajakrúzs ízét
semmi
csak görcs markolássza
korgó gyomrom
ébredni már csak azt akarok.
Híres B Ede verse legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
