Bármit mondhatsz… Juhász Gabriella-Óczy Egymás mellett ültek a padon. A nő és a férfi. Nem olyan közel egymáshoz, mint a...
Juhász Gabriella-Óczy
Oszkár, szobája ablakából nézte a fényesen csillogó utcát. Színes esőkabátok, tarka esernyők hömpölyögtek odakint. Gyorsléptű emberek kerülgették a tócsákat, mindenki...
A tornyos gomolyfelhők alatt a krókuszok és a nárciszok rendezett sorokban ázkolódtak a kertben. Az asszony egymagában toporgott az ablak...
Amikor Budapestre költöztem csak ámultam-bámultam a főváros forgatagában. Mindent megcsodáltam. A Parlament épületét, ahogy a Duna pesti oldaláról tekintélyt parancsolóan...
Veronika, az építészgyakornok igazi kakukktojásnak számított az irodisták között. De, mivel az apja volt az igazgató, senki sem firtatta, hogy...
Kedves Erika! Köszönöm a megtiszteltetést, hogy nekem is elküldte a Szövet körkérdést, bár nem vagyok író, sem költő. Három éve...
Úgy harminc lehettem, a nyaraláson történt. Hanyatt fekve lebegtem a víz tetején, fölöttem a kék ég, alattam a csillámló tenger....
Időnként visszajárok ide, hogy emlékezzem, valamikor egyek voltunk…, de azon a délután faképnél hagytál, és magaddal vitted egy részem… Dermedten...
