Bármit mondhatsz…

Juhász Gabriella-Óczy

Egymás mellett ültek a padon. A nő és a férfi. Nem olyan közel egymáshoz, mint a szerelmesek, de nem is olyan távol, mint két idegen. Arcukat kissé elfordítva, üres tekintettel néztek a távolba. Réges-rég elsivatagosodott a lelkük, de tagadták. Szívük még pumpált, ám a benne vergődő 21 gramm észrevétlen zsugorodott. Így éltek ők. Így élnek sokan.

Bármit mondhatsz, a szemed elárul.