Márkus László: szeláví
múltunk sok bűne bujkál a mában
pipacs színében nap sugarában
tengernyi vágyunk belepve porral
visszakívánjuk homokozónkat
fekete pöttyök katica hátán
belőlük kacsint reánk a sátán
elgördült a kő üres a sír már
ünnepre készülj ahelyt hogy sírnál
öröm és bánat ilyen az élet
sorsunkba kódolt a végítélet
lelkünk legmélyén szendereg jézus
egyre csak várja hogy megszólítsuk.
Márkus László verse legutóbb a Szöveten:
Previous
