a kétszínű letagadja a valót
ha úgy kívánja gyávaságuk vagy butaságuk
bégetnek rínak port kavarnak
azt hiszik: élet halál nem okulásra van
sodródtunk pusztulni az árral
úszott és szörcsögött a vérszomj
csak nekünk fáj még ami fáj?
a tények veszik át tőlünk is a szót
nem az értelem gyarapszik hanem a förtelem
megy a fűrész hullik a hasáb
azután már a semmi vár
csak a vas csattog a dob dobol
Debreczeny György verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?