Juhász Zsuzsanna: Magzatprofit

Hát persze, hogy ismertél. Kérdeztem, és mondtad, hogy igen, ismersz olyan nőt, aki kihasználta a kismamák ingyenes fogászati kezelését. Aki rendbe tetette a fogait.

Aztán elvetette a gyereket. Ez a nő a tulajdon nejed volt. S most, hogy ismerlek, tudom, az ötletadó pedig te voltál.

Mert nálad profitéhesebb embert nem ismertem a világon. Pedig csak alkalmazott vagy, nem gazdag tőkés. És nem állsz te több lábon, még másodállásod sincs.

Csak az a ravasz agyad van. Az a másokat kihasználó, becsapó agyad. És a kárörvendő nevetésed, amit évek óta hallok, hallgatok.

Mert nem ismerek mást, aki képes volt ekkora kihasználásra. Aki képes volt profitot hajtatni egy párhetes magzattal. Sőt, talán még nem is volt magzat, csak embrió. Ébrény. De te haszonhozásra fogtad

Én pedig rágtam, csócsáltam ezt a történetet évekig, látod-e. Először a csöppségnek akartam írni, hogy bocsásson meg az anyjának, hogy ne féljen. Ott lesz majd mindig az anyja hibátlan mosolyában.

Pedig dehogy lesz ott. És az anyja se nagyon akarja kérpótolni a világot egy új, kihordott és megszült gyerekkel.

És te háborogsz, hogy otthagyták a hitelre vett házat, biztos állást vidéken a fiatalok. Pedig csak mennek, mennek azon az úton, amire állítottad őket. Ide, a fővárosba jöttek, és bérlik a lakást. S a magas bérleti díj elveszi a lehetőségét mindenfajta gyerekszülésnek. Jól keresztbe tettek neked, az biztos. De hát az élet nem katonaság. Nem kötelező kopasznak, újoncnak lenni. Évtizedekig stresszben élni a ház, gyerekek, kutya, kocsi maitt. Hogy aztán megérdemeljük a nyugodt katonakort. Azaz öregkort.

 De tényleg, mi lesz itt, te? Ha párhónapos anyák fognak itt rohangálni? Vagyis ha párhetes anyaság után fognak itt élni nők tömegével?

Akkor hogy a fenébe fognak bennünk, öregekben gyereket látni, elgyerekesedő felnőtteket? Ha kézbe fogható gyerekük sose lesz?

Juhász Zsuzsanna legutóbb a Szöveten:

Juhász Zsuzsanna: A dinnye leve