Tiba Patrik: /Hipotalamusz/

Nem gondolod, hogy sok már ez a létezés?
A fejedben a rímelés? és már megint délbe kélsz,
mert hajnalban még megy a lételemzés a tinderes csajjal, aki még a neved se fogja tudni,
mert megy a törlés, és úgy fog járni mint egy gombás prosti.

És mi van akkor, ha én nem vagyok tehetség?
Csak holmi kiszínezett beszélő üresség.
Ha a szövegeim súlya nem üti meg a grammot,
és csak azért írok, hogy ne legyek agyhalott,
mert mi van akkor, ha bennem nincs reinkarnáció.
Csak replay gomb, meg egy játékos,
hogy ha a like csak annak szól, hogy elég, fáj.

Azért írtam, hogy felfigyelj rám, de te csak a melled toltad tele számba.
Hiába mondtam, hogy ölelj. De az érzelem nem az enyém, sokkal inkább azé.
Övé!
Tiéd!
És ha bennem nem kezdődött meg semmi?

Tiba Patrik verse legutóbb a Szöveten: