2024.02.25.

SzövetIrodalom

A Szövet irodalmi, művészeti és közéleti magazin  legfontosabb célja, hogy teret és lehetőséget adjon íróknak, költőknek, alkotóknak: kezdőknek és ismerteknek, kívülállóknak és fő ízlésformálóknak, fiataloknak és időseknek

Kezdőlap » Debreczeny György: Az élet végre rámosolygott

Debreczeny György: Az élet végre rámosolygott

1 min read
Na kopás el a bánatos hóbelevancba / át a világon mely elaltat / lecsap áldozatára / nyársra húzza szél-kalodába fojtja

Samuel Beckett nyomán

Na kopás el a bánatos hóbelevancba
át a világon mely elaltat
lecsap áldozatára
nyársra húzza szél-kalodába fojtja

Jézus szerelméért törölj meg minket
bőkezűséged nincs mi gyarapítsa
Szüzességed heges nagyajka néma
Hátul megvetemednek az árnyak

Jajonganak a makrélák és Beatrice
ugyancsak benyomást kelt terebélyes valagával Dante
kukkolja majomdombon át az elefántokat
újra megremeg a föld álmaiban

Isteni dögmeleg fönn a barométer
Siralomvölgyben vadonatúj megtestesülés
Az értelem és ostobaság vesszőfutása kész
Ha te nem tanítasz én nem tanulok

*

Más mind és ugyanaz
Az vagy nekem mint nőnek a nyugalmas aktus
Mindig túl fiatal állkapcsok nélküli fogatlan
fehér liliom vagy csokor krizantém
Azt akarjátok menjek Á-ból B-be nem tudok

A hátraarc majd a léptek
Mit tennék e csönd nélkül sóhajok örvénye nélkül?
Amit a szempár elhibázott azt megismerte a szív
kiegyenesít a semmi szakadéka selyme
Az élet végre rámosolygott

Az élet vége rámosolygott

Debreczeny György verse legutóbb a Szöveten:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

© 2021–2023 | SzövetIrodalom | Minden jog fenntartva | Newsphere by AF themes.