már nem a hegyeket csodálom már nem a folyó az álmom és a tengert sem vágyom egy megcsonkolt szekrény távol hullott üres fiókja vagyok az ég felé nyitottan
Bartha György: a várakozásról
már nem a hegyeket csodálom már nem a folyó az álmom és a tengert sem vágyom egy megcsonkolt szekrény távol hullott üres fiókja vagyok az ég felé nyitottan
Vélemény, hozzászólás?