Fejét jobbra hajtja, törzsével félig
ugyanarra az oldalra fordul, gyöngy-
sor díszíti kecses nyakát, ó, gyöngyöm
gyöngyvirágom, áldott vagy Fehérváron.
Karjait testétől hűen eltartja,
szabadon táncol, ruhája kebléhez
simul, szabad, hisz van hova hazatér-
nie, szemével kíséri egy templom-
torony, a tánc szimbóluma, mint a hó-
fehér galamb a békéé, két kezét
a szoknyája mögött szál köti össze,
lenyugszik, ahogy az elégedett nap.
MEDGYESSY FERENC: Táncosnő szobor
Fellinger Károly verse legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
