Fábián István: Hórák idézése (vers); Erdei víz (grafika)

Fábián István: Erdei víz (Részlet)

Fönt a madár, ki röptével az eget

egy végső vonallal áthúzza.

Sötét tintában süllyedő határ:

szünettetik a föld – már

karcolt üresség –, mintha volna-lenne

csak homok, bamba sár.

A madár élesre fenve fönt kering,

a lentet begyébe fölfele húzza,

ring a búza, fekete búza ring,

szűnik és meghal a fölsértett ég megint.

A madár visszaint a zokogó égnek,

szárnya alatt régvolt horizontok égnek.

Van-e, ki azt a madarat elriasztja,

az eget az égnek visszaadja,

van bátorsága mindenek fiát mesélni.

Megélni kedvesebb bibliát.

Fábián István: Erdei víz (grafika)

Fábián István verse legutóbb a Szöveten:

Fábián István: A rablás (vers), A kert (rajz)