A szarvassá változás- és a szarvas-motívum a magyar irodalomban

A szarvas-motívum a kereszténység előtti időkbe kalauzol vissza bennünket, amikor még a vadászat az életforma egy domináns elemeként funkcionált, azaz a pogányság idejébe. A szarvassá változó fiúk nem ismerik a későbbi életforma elemeit: a szántás, vetés, pásztormunkák mind idegenek számukra. A szarvassá változás metamorfózis, a fiúk irreverzibilis, végleges emberi társadalomtól való elidegenedését jelöli.

Az irodalomban különösen gyakori jelenség az állattá válás (és esetenként az állatból való emberré visszaalakulás is), mely embereknél és természetfeletti lényeknél egyaránt előfordul. A szarvassá változott fiúk kiszakadnak a szülők által vezetett családból, az apjuk hívása ellenére sem tudnak már visszatérni édesanyjukhoz. A kilences szám kiemelkedő szereppel bír, mely az ősi Holdistennő három megtestesülésével (újhold, telihold és fogyóhold) vonható össze. A szarvassá válás akár büntetés, akár felszabadulás is lehet. Az istennő vagy szarvassá változtathatja az embert bűne megtorlásául, vagy pedig épphogy a szarvassá válás az egyetlen kibúvó a haragja alól. A csodaszarvas ugyanakkor lehet egy magasabb rendű entitás is, mint pl. Hunor és Magor mondájának esetén, új hazába vezeti őket. Ezek az értelmezések nőuralmú társadalmi berendezésre engednek következtetni, mert a nemzeti gyarapodást a nők kezében képzelték el, így súlyos társadalmi válságok idején (pl. éhínség) elsősorban a fiúkat taszították ki a csoportból, hogy önállóan gondoskodjanak magukról. Az ilyen fiúk sokszor csoportos életmóddal könnyítették meg az élelemszerzést, vadászatot. A csoportokon belül már a férfiuralom lett a domináns forma, még akkor is, ha találtak maguknak feleségeket. A szarvassá változott fiúk esetén is az anyai uralom alól való kiszakadást, és az önálló csoportban való funkcionálást figyelhetjük meg. Az ajtó mint szimbólum átvitt értelmet hordoz: már nem lennének képesek visszailleszkedni a korábban természetesnek tartott életformába, mint ahogyan az ajtón sem férnek át. Az általános jelentés felé terelve az elemzést, a ballada jelölheti a férfi erők győzelmét a női erők felett, egy új világrend megszületését, ugyanehhez kapcsolható a híd motívum is: valami új eljöttét jósolja.

A szarvassá változás tematikáját ragadja meg Bartók is a Cantata Profana című művében, mely egy kórusra és zenekarra írt mű. Alaphangulata megragadja a lényeget, érzékelteti, hogy valami nagy horderejű, kardinális fordulat következik be. Bartók elsősorban a modern világról alkotott lesújtó véleményét önti e zeneműbe. A szarvassá való visszaváltozás a modern társadalom lezüllésének metaforája. A szarvassá vált fiúk mint áldozatok jelennek meg, akik az apai kötelesség elmulasztásának következményeképp váltottak formát, az apa mintegy elfelejtette őket integrálni az emberi társadalomba.

Az új otthon megtalálásának és a Hunor-Magor-mondának állít emléket Arany János Rege a csodaszarvasról című munkája is, mely a hun és magyar népek származását e két személyhez vezeti vissza. A csodaszarvas itt is fontos helyet foglal el, a már-már önkéntelen szarvasűzést követően találják csak meg a kiváló minőségű helyet a letelepedésre. Hasonló erővel bír a szarvas Nagy László Csodafiú-szarvas című költeményében is, itt a szarvas szemével látjuk a világot. Benne van azonban az elkeseredés hangja is: hiába csodalény, ő is áldozatul eshet a vadászoknak. Ugyanakkor a Balaton vize az ő könnyéből származik, a tó eredettörténetét olvashatjuk benne. Az évszakok változása is domináns szerepet kap, a tavasztól a télig jutunk, a szarvas haláláig. Ebben az esetben a 13-as szám bír jelentőséggel, melyet általában a balszerencsével, valami rosszal társít a néphiedelem. Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című munkája szintén az anya–fiú viszonyt állítja a középpontba. Az fiú ebben az esetben a többi változattól eltérően hajlana az anyai marasztaló szóra, de külső körülmények akadályozzák meg a korábbi életformába való visszatérésben. 

Források:

Lányi Gusztáv. 2020. CANTATA PROFANA – értelmezések – kor- és kórdiagnózisaimból. Kultúra és közösség. https://epa.oszk.hu/02900/02936/00048/pdf/EPA02936_kultura_es_kozosseg_2020_05_109-114.pdf (2023. ápr. 17.)

Szőcs István: A szarvassá vált fiúk. https://adoc.pub/a-szarvassa-valt-fiuk.html  (2023. ápr. 17.)