Göncölszekérrel megyek eléd,
Vissza utamra nincs törvény!
Egy pillantásod, nékem elég, –
Hozzád vezet mind az ösvény.
Csillagok csápja Földre hajol,
Mint, a szeretőm, úgy átkarol!
Űrgyönyörű világ vár én rám,
Mágneses vágy a nagy tenger!
Jöjj, édesem közelebb hozzám,
Mentsen a szenvedély egyszer!
Bolyongó bolygó is ott ragyog,
Hol szöktető sötétség vagyok!
Tűzszemű fénnyel fussál elém,
Vakulj meg, – messzi Galaxis!
S egy öleléssel minden enyém,
Ha, aztán magamra hagysz is!
Semmid se marad vén kirabolt,
De, földönkívüli szerelem volt!
Balajthy Ferenc verse legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
