akár az orgyilkos mérgezett tőr vagy
a gleccserhasító jégcsákány hegye
mint magasba lendülő hóhérbárd
élén megcsillanó hajnali napfény
lézersugár, műtétlámpafény cirógatta szike
vízre lecsapó halászó sas sárga karma
futtában fölkapott aranytallér
kilobbanó láng a ravatalozóban
alvadtvéres sikoly a kényszerű nászágyon
röppenő kő verte szélvédőrepedés
páncélon koppanó robbanófejes lövedék
szakítólevél végén a papírlyukasztó pont
Homérosz sorsára alig ügyelve
még ha viharfelhős éjszakában
elveszetten, vakon tapogatódzva is.

Kövers István verse legutóbb a Szöveten:

Köves István: Háttal a mindenségnek