Molnár József: Szerelem

Szerelem

„Az előtte ivásnak lennék híve!”
A libatépetté vált élvezet
lehet a síron túl is elvezet,
lettél sikertelen mű törött íve.

Csuklottan ülsz, s ha halnál, lenne hír-e?
Álmodsz éjszakai árnyképeket,
még pár pohár, s klinikai eset.
Olvad még szádban mámoros csók íze?

Vagy már a tükörképed lett a rémed?
Bezúzott arccal üzensz valahol,
tántorogsz, lengő múlt idő a térben.

Üzemanyagod s véred: alkohol.
Majd fürdetnek vagy gondos kéz eléget,
füstté vált szerelmeddel ajkadon.

Molnár József