vándor a hajnali szürkületben
kísérője egy megbújó gúnymadár
lépésről lépésre követi rárikolt
szinte kacag s elhessenteni sem lehet
a férfi megáll szemlélődik
megvizsgál minden csupasz
mezítelen lombkoronát
a gúnymadár hallgat és nincs szárnysuhogás
a vándor induló mozdulatára újra
csengő kacagás a sétaerdőn át
közeleg mégis a megoldás
a zűrös hangos vasútállomás