Fellinger Károly: Veszthető

Csönddé védett szavaimat dörgi az ég,
az esőcseppek a porba írják, festik,
hallgatás nélkül üldözött maradok,
a látszat konzervnyitóját keresem.

A jó válaszok a rossz kérdéseket
élesítik, berozsdásodott a fa
lombja. A sok igen, akár a szél, el-
fújja a vak utcazenész kalapját.

Elszalasztott lehetőségeim még
száján tartja a felejtés, miképpen
a hullámzó tenger szívószálait,
a kiszáradt, feneketlen kutakat.