Sápadt falak mögé rejtőzöm,
rejtsen el ködfátyol, szürke fény,
bújtasson magába kispatak,
szívjon föl magába az ég.

Keresés közben lett országom úttalan
kisváros. Vagyonom javát
elhullajtottam. Igét kerestem talán?
Vagy elvakított tükör-ideám?

Rossz ragrímekbe fullad az élet.
Ha magad keresed, máris elestél.
Ha keresel bármit, amit kiötlöttél,
úgy magad keresed.

Merre menjek, hogy magamba ne
botoljak. Mindenhol önnön-holtjaimba
botlom. Mindig kulcsot kerestem magamhoz,
de mivel nem voltam, hiába próbálgattam

ezernyi zárban. Nem ért véget a játék,
de legyen ez epilógus, s ez az utolsó
versszak. Csak, hogy kimondhassam: utolsó.
Nem fejez be engem a semmi. Sem a koporsó.