Szubkután
Siska Péter
I.
A tenger már
csak emlék a bőr alatt:
nem hívnak többé
szirének,
de érzem még
a hullámzást, érzem még
a belélegzett, sós
vizet –
II.
Még a parton állok.
Nehéz,
vörös gyümölcs a nap,
a felhők gyulladt,
égi szövetek. Őt várom.
A vizek felett sűrű,
fülledt béke
lebeg.
Siska Péter verse korábban a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?