Fábián István
csillagok kihűlnek
űrök hegedülnek
verebek tyúkok
elülnek
varjak alszanak víz fölött
állanak bőszárnyú ködök
hallgatnak híves
ördögök
vizekben bálnák zenélnek
hallatszik füttyös delfinének
amíg vannak oktalan
elélnek
láva-ölelt lelkek kerekülnek
mindenek helyre kerülnek
csak a szerelem menekül
meg
Fábián István verse legutóbb a Szöveten:
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
Mert minden vágy egy tehetetlen tömeg, / Minden volt már, mégis minden jöhet, / S az Űrből hozzák majd, - az idegenek!
Vasi Ferenc Zoltán legutóbb a Szöveten: Discover more from SzövetIrodalom Subscribe to get the latest posts sent to your email. Type your email… Subscribe
Támba Renátó Mese Kiszakadt az égbolt, szervek hullanak belőle: májak, szívek, vesék. Agyamból gyenge növények kúsznak a felhők felé, istenfélét keresnek, aki meg- látná, megsimogatná őket, már elég félelmet plántált beléjük testem, ez a lomha…