Kovács Jolánka: Akkor

Kovács Jolánka

AKKOR

hátat fordított
magzatpózba merevedett
holdvilágos éjszaka volt
azt hittem halott

aztán szakálla nőtt tüskéi
mint a csipkebokornak
nem mozdult
napok évek múltak

élt lélegzett
sorra pattantak le róla tavasszal
a halva született
aszott rózsarügyek

egy este kikelt az ágyból

szitkokat szórt
öklendezett
szemei elfeketültek
átkai kilyuggatták a padlót
sötétbe borult a szoba

tüskéibe gabalyodva
fölsebzett kezekkel
törtem ki az ajtót

estike illata lebegett még
a ház fölött
és megremegett a lég

a hold reszketve bújt el

kutyavonítás szűnt
iszonyú sistergéssel
csillagok zuhantak az udvarra