
Csikai Gábor
Reményül, világul
Bella István emlékére
ha szívem sziklává keményül,
szól hozzám valaki reményül,
tud még így akárki beszélni,
s megsúgni nekem, hogy e szél mi?
vannak még ilyenek, vagy azt is,
ami már engem megfagyaszt is,
tavaszi szél vitte el innen,
jó volna remélni, de hinnem
mégiscsak könnyebb, mint a zajban,
ahol már örökkön tavaly van,
soromat lassanként kivárni
s lehet a bánatom határnyi,
szűk terem végül is kitárul,
hogyha megtanulok világul
Csikai Gábor legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
