VERS

Varjú Zoltán: A gyüttment

Mit mondhatnék arra, ha tőlem kérdezik; -
„Gyüttment” vagy barátom? – ha látom,
Tán őszinte embert takar a kérdés, és nem
Sanda tekintet mögül kacsingatnak felém
Cinikus árnyak, lenéző ajkú mosollyal,
Reám legyintő, kétszínű vágyak: Mondd,
Mit mondhatnék? - „Gyüttment” vagyok
Barátom, mint rajtam kívül mások, még
Oly sokan. Aki valahonnan „gyütt”, aki
Máshonnan meg ment, addig, amíg meg
Nem érkezett. Otthonról indulva… hazafelé.

Varjú Zoltán verse legutóbb a Szöveten: