Márkus László: bagoly puha röptére vágyik a lelkem

Zámbó Illés felvétele (Részlet)

a bársonyos éj
csillagpöttyögette baldachinja alatt
vágyálmok
rugóznak zsebemben
a Parnasszus lábánál
ezeréves olajfa tövében
cizellált verslábakat
majszolgatnék
az emészthetetlen
betűhalmazköpeteket felböfögve
megtisztulnék
s átbóbiskolnék megannyi
unalmas napot
mikor csupán varjúhadak
csetelnek a fészbukon
és magamutogató lármájukkal
messzire űznek
ábrándot vágyat reményt

Márkus László verse legutóbb a Szöveten: